Csütörtök van. Már megint.

A hetek munkanapját nézve még csak szerda, így kicsit csalóka a dolog, de annál jobb.

Hétvégi önpusztításunkat szokás szerint próbával kezdjük az osztályfőnökünknél, 21:55-kor, majd másnap 00:30-kor hagyjuk abba azt. Persze…

Azóta eltelt egy nap, vagyis egy kevés.

Direkt írok ide, mert folytatom a tegnapit.Túlestünk a fentebb leírtakon, egész durván.

A próbánk most nem volt jó, nem voltunk formában, összhangban, de van ilyen is. Kis beszélgetés  (meg ami ilyenkor történni szokott) után végülis elhatároztuk, hogy jammelünk egyet. Ez úgy történt, hogy kancsi fejjel ültem Levi mellett,  és feltettem neki a kérdést:

- Nem zenélünk?

Ő pedig nagyon hülyén nézett rám, majd ezt reagálta:

- Ezt pont tőlem kérdezed?

Nem értettem. Ő ezt látta, így érezte, hogy ezt most el kell nekem magyaráznia eképpen:

- Mindketten dobosok vagyunk…

Jó.. leesett nekem a tantusz, hogy mi a baja, és örültem is valahol, hogy nem én voltam értelmetlen, hanem ő volt kreativitásának hiányában, gondoltam, segítek rajta:

- Te dobolsz, én meg ütöm a darbukát, vagy ilyesmi….

Ekkor láttam rajta, hogy megcsillant az értelem a fejében, SŐT tovább is görgette a dolgot:

- Jaa.. úgy más.. de .. te tudsz basszus gitározni is nem?

Na ez az én agyamban nem szikrát jelentett, hanem valóságos tüzijáték durrongott szerteszéjjel az elmémben. Beindult a fantázia.

Az ötletet felvetettem Pernye apánknak, kicsit csodálkozva nézett, majd belevágtunk.

Összedugványoltuk a cuccokat, és elkezdünk Jammelni.

Rólam két dolog derült ki:

1. Nem leszek basszusgitár virtuóz

2. Kurva jól áll nekem a hangszer ( Jenny lefényképezte, és tényleg jó :D )

Úgyhogy jól el is terveztük ( ez már ma reggel volt ), hogy törlünk minden fotót az iwiwes adatlapról, és én leszek mindenki a zenekarban ( persze a nevek nem változnak ).

Mikor kizenéltük magunkból aminek ki kellett jönnie, kis üldögélés álldogálás, pakolászás után elindultunk a Filterbe.

Na azz volt még a fasza :))) Soha életemben nem ittam fele ennyi tekilát sem összesen, mint most egy este alatt. Nekem nagyon érdekes az az ital, minél többet gurítottam le, annál józanabbnak, és álmosabbnak éreztem magam. Nem is értem miért.

Ugribugriztunk, táncikáltunk, bár nem volt semmi igazán jó zene, amit én szeretek, de seban elég jó volt.

Jenny a két kulyon között végigcseverészte az estét, részegedtünk nevetgéltünk, és egyszercsak szóltak h záróra van.

Ekkor szépen, jó fogyasztóhoz híven szedelőzködni kezdtünk. Az este folyamán kibukott, hogy szegény Levi a kocsmából megy egyenesen dolgozni, megkért, hogy hagy fürödjön meg nálunk, így meg kellett várnunk őt is.

Jenny még szépen elmagyarázta hajnalban a biztonsági őr srácnak, hogy tudunk csendben várni, és hogy még ő beszél hangosan nem mi, akikre rászólt. Szerintem örökre megjegyzett minket, ha eddig nem is sikerült. ( Bár a borainkról beazonosíthatott )

Ma folyt köv.

Most meló, ülés, állás, nézés, írás, olvasás 21:00-ig. Utána ivás, zenélés, táncikálás, remélhetőleg hajnalig.