Lassan kitakarodok a napok óta tartó csendességemből.
Annyira lelassítottam magam és a körülöttem lévő eseményeket, hogy már azon sem lepődnék meg, ha kiütések jönnének ki rajtam e furcsa és szokatlan elétmód következtében…
Olyan csendben és annyira saját magammal töltöm a napjaimat, hogy szerintem már nem is vagyok állampolgár sem.
Ezt szerencsére nem tudják a boltban, ahol -álruha nélkül is- kiszolgálnak Francia drazséval..
Tudod milyen jól érzem most magam? Ó, nagyon!!
Nem tudom, hogy miért de remek kis drazséevő vagyok most.
Igen. Határozottan nagyon jól tudok most drazsét enni. hihi :)
Különben ma valahogy mindent olyan jól tudok. Nagyon jól tudok ma ülni is például. Szerintem ilyen jól még soha nem ültem.
Megnézem, teát hogyan iszok ma…
igen. Ma teát is nagyon jól tudok inni.
Azt hiszem megtaláltam a harmóniát magammal és a világgal.
Helyreállt a rend. Azaz inkább elkészült.
Én építettem magamnak! Jól tudok építeni is. Most kiderült.
Fogynak a drazsék.. érdekes.
Mármint az nem  érdekes egyáltalán, hogy fogynak, hanem az az érdekes, hogy amikor elkezdtem enni, akkor elhatároztam, hogy először a fehéreket eszem ki.. aztán most így a végén abból van a legtöbb. Tudat alatt megsajnálhattam szegénykéket. Pedig ezek csak kis hülyeségek. Kis nyavajás csokigolyók… ötből három fehér. Ez a drazsé statisztika.
Ennyire ráérek. Ez a mai legfőbb programom volt.
Így államvizsga előtt nagyon sok mindenre oda tudok figyeli.
Nameg mindenre van időm. Időmilliomosnak érzem magam.
(most már 3-ból 3 fehér. ők nyertek.)
(nullából nulla. mégsem ők nyertek.)
18:14